A jogi kockázatok egyik jellemzője az új energiaiparban: nagy a politikafüggőség
A globális energetikai átalakulás közepette az új energiaszektor központi helyet foglal el a fenntartható fejlődésben és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében betöltött kritikus szerepe miatt. Ahogy a hagyományos fosszilis tüzelőanyag-tartalékok fokozatosan kimerülnek, és az ebből eredő környezeti problémák egyre súlyosabbá válnak, az új energiaszektor létfontosságú eszközzé vált az országok számára energiastruktúrájuk optimalizálása és szén-dioxid-semlegességi célok elérése érdekében. Ilyen körülmények között a szakpolitikai támogatás az ágazat fejlődésének kulcsfontosságú mozgatórugója lett. Számos ország vezetett be szakpolitikai intézkedéseket-, például támogatásokat, adókedvezményeket és ipari tervezést-, hogy erőteljes támogatást nyújtson az új energiatechnológiák kutatásához, fejlesztéséhez és kereskedelmi alkalmazásához.
I. A szakpolitikai függőség háttere az új energiaiparban
1.1 Az új energiaipar jelenlegi helyzete
A globális energetikai átalakulás hátterében a megújuló energia szektor a fenntartható gazdasági fejlődés és a szén-dioxid-semlegességi célok elérésének kulcsfontosságú mozgatórugójává vált. Az elmúlt években a technológiai fejlődésnek és a megnövekedett szakpolitikai támogatásnak köszönhetően a megújuló energia részaránya az energiamixben jelentősen nőtt.
1.2 A szakpolitikai támogatás szerepe az új energiaipar előmozdításában
A pénzügyi támogatások mellett az adókedvezmények is erőteljes lökést adtak az új energiaipar fejlődésének. Például az olyan intézkedések, mint az áfacsökkentés, a jövedelemadó-kedvezmények és az új energiavállalatok importvám-mentessége, jelentősen csökkentették működési költségeiket, és növelték jövedelmezőségüket és beruházási kapacitásukat.
Továbbá az önkormányzatok olyan támogató politikákat vezettek be, mint például az ipari parkok fejlesztése és a zöldfinanszírozási támogatás, amelyek tovább javították az új energiaipar ökoszisztémáját [5]. A szakpolitikai támogatás pótolhatatlan szerepet játszott a technológiai haladás előmozdításában, az ipar léptékének bővítésében és az új energiaszektorban a piaci versenyképesség fokozásában.
II. A támogatáscsökkentési politikák hatása a vállalati nyereségre
2.1 A támogatáscsökkentési politikák elemzése
A globális energetikai átalakulás felgyorsulásával az új energetikai járműipar -mint a stratégiailag feltörekvő iparág példája- fokozatosan a szakpolitikai támogatás kulcsterületévé vált számos országban. Az ipari fejlődés korai szakaszában azonban a fiskális támogatásokra való túlzott támaszkodás olyan problémákhoz vezethet, mint például az innovációra való elégtelen ösztönzők és a nem hatékony erőforrás-allokáció. Ennek megoldására a kínai kormány 2014 óta fokozatosan vezeti be az új energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetését célzó politikát azzal a céllal, hogy az ipart a politika-vezérelt piac-vezéreltté alakítsa. Ennek a politikának a bevezetése elsősorban két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a NEV-technológia fokozatosan kiforrott, az ipari lánc folyamatosan fejlődött, és az ágazat piaci versenyképessége bizonyos szintre emelkedett; másodszor, a hosszú távú, -nagy értékű-támogatások fokozták a költségvetési nyomást, és egyes vállalatok „támogatási csalásokba” keveredtek, ami sürgősen szükségessé teszi az erőforrások elosztásának optimalizálását a politika kiigazításával. Konkrétabban, a támogatások megszüntetésére vonatkozó politika szakaszos csökkentési megközelítést alkalmaz, különböző támogatási szabványokat határoz meg olyan műszaki mutatók alapján, mint a jármű hatótávolsága és az energiasűrűség, és világosan meghatározza a konkrét határidőket. Például 2017 és 2020 között a támogatási összegek évente csökkentek, 2020 után pedig teljesen megszűntek a támogatások. Ezt a folyamatot úgy alakították ki, hogy elegendő átmeneti időszakot biztosítsanak a vállalkozásoknak a piaci környezet változásaihoz való alkalmazkodáshoz.
2.2 A támogatási szakasz közvetlen hatása-a vállalati nyereségre
A támogatások megszüntetésére vonatkozó politika{0}}végrehajtása közvetlenül az új energetikai járműgyártók gyártási költségeinek növekedéséhez vezetett, ami jelentős negatív hatást gyakorolt nyereségükre. A politika megvalósításának korai szakaszában a támogatások jelentős csökkentése miatt a vállalatok a technológiai fejlődés vagy a méretgazdaságosság révén rövid távon nehezen tudtak áthidalni a költségrést, ami jelentős nyomást gyakorolt a termékárakra. Ezenkívül az emelkedő költségek gyengítették a vállalatok árversenyképességét a piacon, különösen a közép--alacsony-szegmensekben, ahol a fogyasztók erősen ár-érzékenyek, ami az eladások növekedésének lassulásához vagy akár visszaeséséhez vezet. Ez a mechanizmus nemcsak a vállalatok rövid távú jövedelmezőségét,{8}}de a piaci részesedésüket is befolyásolja. A kutatások azt mutatják, hogy a támogatási szakasz megszüntetésére vonatkozó politika első évében egyes vállalkozások piaci részesedése 3-5%-kal csökkent, ami tovább csökkentette haszonkulcsukat. Következésképpen azáltal, hogy kettős hatást gyakorol a költségstruktúrákra és a piaci versenyképességre, a támogatási szakasz{14}}elvonási politikája közvetlenül jelentős nyomást gyakorolt a vállalati bevételekre.
2.3 A támogatási szakasz közvetett hatása-a vállalati nyereségre
Közvetlen hatásai mellett a támogatások megszüntetésére vonatkozó politika{0}}a vállalatok hosszú távú jövedelmezőségére is jelentős hatással volt azáltal, hogy megváltoztatta a K+F beruházásokkal és kapacitásbővítéssel kapcsolatos döntéseiket. Egyrészt a támogatások csökkenése miatt a cégek szűkös pénzforgalmi helyzetbe kerültek, ami bizonyos mértékig visszafogta a technológiai K+F-be való befektetéseiket. Például a kutatások azt mutatják, hogy a támogatási fázis-elvonási politika végrehajtását követően egyes új energetikai járműveket gyártó vállalatok K+F-intenzitása (a K+F-költségeknek a működési bevételhez viszonyított aránya) jelentősen csökkent, átlagosan 2-3%-kal. Ez a tendencia gyengítheti a vállalatok alapvető versenyképességét, korlátozhatja áttörési képességüket a feltörekvő technológiák terén, következésképpen befolyásolhatja jövőbeli piaci teljesítményüket és bevételnövekedési potenciáljukat. Másrészt a támogatások megszüntetése{9}}a vállalatok kapacitásbővítési terveit is korlátozta. A megnövekedett politikai bizonytalanság és a megnövekedett piaci kereslet volatilitása miatt a vállalatok óvatosabbá váltak a termelési méretek bővítésével kapcsolatban, sőt egyes projekteket el is halasztottak vagy töröltek. Összességében azáltal, hogy befolyásolta a vállalatok K+F-beruházásait és kapacitásbővítési döntéseit, a támogatási szakasz{12}}elvonási politikája tovább növelte a bevételek ingadozásának kockázatát.
Az ipar bővülésével és a technológiai érettség növekedésével azonban elkerülhetetlenek a politikai kiigazítások. Különösen az olyan változások, mint a támogatások fokozatos megszüntetése és a szén-dioxid-kereskedelmi szabályok módosítása van mélyreható és közvetlen hatással az új energetikai vállalkozások jövedelmezőségére. Az új energiaipar e jellemzője-a szakpolitikától való nagymértékű függése-nem csak a vállalkozások alkalmazkodóképességét teszi próbára, hanem az egész ágazat stabil fejlődésére is hatással van. Ezért jelentős elméleti és gyakorlati jelentőséggel bír, ha mélyrehatóan megvizsgáljuk azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a politikai kiigazítások befolyásolják a vállalati jövedelmezőséget, és megfelelő válaszstratégiákat javasolunk.
